Generációváltás a KKV szektorban

2018.11.18

Kedves Leendő Partnerünk,

Kormánytámogatás, konferenciák, újságcikkek a témában... most a csapból is ez folyik. Ajánlott cikk a témában: Az EGO-ról le kell mondani...

Néhány kiragadott megállapítás ezekből...

  • kb. 30ezer vállalkozást érint Magyarországon
  • A Family Business Consulting Group USA 2015-ös felmérései szerint világszinten a vállalkozások 30 százaléka éli túl az első, 10-15 százaléka a második és csak 3-5 százaléka a harmadik generációváltást. Ennek fényében a hazai helyzet, mondhatni, kétségbeejtő.
  • A generációváltás előtt álló cégek 7-24%-ban van leírt stratégia, terv a váltás véghezvitelére
  • Magyarországon kulturális örökségünk miatt erős alapító, a "Keresztapa" kedves atyaként tűnik fel, akit engedelmes fiai/lányai követnek. Az alapító nehezen "engedi el" a céget.
  • A magyar alkalmazottak 70 százaléka családi cégnek dolgozik, a GDP-nek legalább a felét megtermelve.
  • A megújulás, az innováció képessége, az új trendekhez való alkalmazkodás, az egyre nagyobb teret nyerő információtechnológia megismerése és bevezetése, az IT-megoldások alkalmazása az új generációnak a sajátja és "kényszere" is egyben.
  • Ha elég távolról nézzük, akkor a magyar KKV szektor vállalkozóinak nagyrésze nem feltétlen a klasszikus piaci alapon nőtt/nő. Sokat számított az, hogy ki volt közelebb a már meglevő "közös vagyonhoz" és ki mekkora részt tudott ebből magának és családjának kiszakítani. Ez az EU források felhasználásával sem változott. Mit jelent ez? A magyar kis-, és közepes cégek nagyrészénél "génszinten" hiányzik a piaci alapon való működés legtöbb feltétele és működési módja. Piackutatás-, vevői igényekre alapozott üzletfejlesztés-, kiváló ügyfélszolgálat, támogató szoftverrendszerek, hatékony vezetés és vállalati kultúra, stratégiai tervezés, folyamatfejlesztés, minőségbiztosítás, átlátható-, transzparens működés, stb. fogalmai hírből ismertek vagy rosszul működők.
  • A privatizálható "közvagyon" és az EU források kiapadása ill. átalakulása a következő években rákényszeríti a piacon levő cégek nagyrészét, hogy az eddigi "kapcsolat és pénzszerzés alapú" működésről egyre inkább átálljanak a vevői igényekre alapozott, innovatív működésre. Ehhez nincs elég szakember és nincs elég kialakult jó gyakorlat nálunk. Ezek hiányában a lassú-, vagy gyors szétesés és "gazdasági halál" vár a cégek egy részére. De hogyan lehet javítani a helyzeten?

Mit jelenthet ez személyi szinten?

  • Életstratégiát - először én, utána a cégem -> Generációváltási terv
  • Szilárd alapelveket és értékrendet - bármi történik, van hova visszatérni
  • Személyes napi működési hatékonyságot - 3 hetes sikerciklusok szerinti működést
  • Fókuszt a számunkra legfontosabb dolgokra - napról-napra, hétről-hétre, hónapról-hónapra, évről-évre
  • A pénzteremtésünk - kapcsolataink - önfejlesztésünk egyensúlyának tartását és ezek segítő eszközeit
  • A kapcsolataink érzelmi térképeit és blokkoló hatások azonosításának és kezelésének eszközeit és módszereit
  • 11+ életfejlesztési vásznat/canvast az önálló folyamatos használathoz és működtetéshez
  • Személyes mentorálást a folyamathoz és rendszeres konzultációkat

Mit jelenthet ez szervezeti szinten?

  • Stratégiaalkotás-, stratégiaváltás leggyorsabb eszközeit
  • Új fejlesztések-, új üzleti ötletek kidolgozásának módszereit
  • Gyors-, hatékony piackutatás módszereit
  • Vállalati márkastratégia gyors kidolgozásának eszközeit-, gyors váltásokat
  • Hatékony üzleti tárgyalások módszereit és eszközeit
  • Hatékony és célirányos-, fókuszált vállalati belső működés módszereit és eszközeit
  • Pénzügyi tervezés módszereit és támogató szoftverének használatát-, gyors üzleti terv variációk kidolgozásához
  • Új üzleti modellek kialakítását-, gyors váltást
  • Hatékony projektvezetés eszközeit-, módjait és támogató szoftvereit
  • Vállalkozáson belüli hatékony megbeszélések/meetingek módszereit és eszközeit
  • ...és még sok-sok eszközt, 45+ üzletfejlesztési vásznat, amiket később önállóan is használhat ... Kattints a képre!

Üdv: István

Miben segíthet egy jó MENTOR?
az Ismerős Arcok zenekar egyik dalszövege adhat erre választ:

"...Mennyi elfojtott érzés, mennyi türelem kéne még?
Mennyi elpazarolt érték volna elég?
Mennyi kárba veszett tehetség tűnik el nyomtalan,
S meddig érzem még, hogy sötét fölöttem az ég?
Hogyan kéne úgy menekülni, hogy a hűségem is megmarad,
Csak olyan dolgokról írni, amiről szabad?
Hogy ne kelljen úgy éreznem, -megint egy baráttal kevesebb-
S ez a keserű íz, mi a legtovább itt ragad.
Építsünk hidat tiszta szavakból határok fölé,
S elindulhatunk egymás felé!"

Egy jó MENTOR hidakat épít. De hol is van szükség hidakra?
475.000 magyar KKV helyzete nem túl rózsás volt eddig. Amerikai, japán, stb. társaik az elmúlt 60 évben töretlenül fejleszthették magukat, napról-napra csiszolhatták a működési, vezetési módszereik. Nálunk kissé "töredezettebben" zajlottak ezek az évek. Működési módokban, módszerekben eseti kivételektől eltekintve évtizedes a lemaradás. Hogyan lehet ezt "behozni"? Csak úgy, ha 10x gyorsabb módszereket és néhány fejlődési lépcsőfokot átugorva egyből a jelenleg legfejlettebbre térnek át.

Egy jó mentor ismeri a világ legjobb multinacionális vállalatainak belső működését és ismeri a startupok, technológiai cégek legújabb módszereit, amivel azok az ötlet fázisból óriási erejű segítséggel, mentorok hadával 7-10 év alatt nemzetközi vállalattá nőhetnek.

Hogyan lehet "lefordítani" ezeket a módszereket, eszközöket, gondolkodásmódot a hazai KKV-k döntéshozóinak a nyelvére, hogy Ők is értsék? ...egy mentor ezt megoldja.

szerintem

...hidakat kell építeni falak helyett a multik és a KKV-k között...
...hidakat kell építeni falak helyett a startup világ és a KKV-k között
...hidakat kell építeni falak helyett a cég működése és az ügyfelek között
...hidakat kell építeni falak helyett a vezetés, tulajdonosok és a dolgozók között
...hidakat kell építeni falak helyett a cég és a legújabb technológiai megoldások között
..hidakat kell építeni a félelem falai fölé, hogy a lelkünket ne kösse gúzsba a félelem és az EGO...
...hidakat kell építeni egymás felé...
Egy jó mentor egyfajta HÍDÉPÍTŐ...segíti lebontani a falakat.

Egy ide vágó interjú - részletek...

Ez nagyon fog fájni: sok ezer magyar munkahely szűnhet meg pár éven belül

2019.04.11. 05:45

Hatalmas probléma előtt álla a hazai kisvállalati szektor. Több ezer jól működő vállalat szűnhet meg pusztán azért, mert a tulajdonosok, vállalatvezetők nem tudják megoldani az utódlás kérdését. 

A magyar kkv szektor hatékonysága nemzetközi összehasonlításban gyengének tekinthető, ha pedig a jól működő kisvállalatok eltűnnek, az nemzetgazdaságilag is hatalmas baj lehet. 

Nem is beszélve arról a sok ezer munkavállalóról, akiket a veszélyeztetett kisvállalatok foglalkoztatnak. 

Többek között erről, és a probléma lehetséges megoldásairól beszélgettünk Kisgergely Kornéllal, az MFB Csoporthoz tartozó Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatójával.

A magyar kisvállalkozások nagy része vegetál, a tulajdonos meg van elégedve azzal, hogy őt és családját eltartja a cég. Nem törekednek exportra, nem fejlesztenek, gyakran saját piaci pozíciójukat sem ismerik. Milyen hatása van ennek makroszinten?

Azért azt látjuk, hogy az elmúlt évek gazdasági növekedéséből a kkv-szektor is kivette a részét, talán átlag feletti volt a fejlődés a gazdaság többi részéhez képest. Tehát a vegetálás egy kicsit talán túlságosan pesszimista képet festene róluk. De az biztos, hogy még nagyon el vannak maradva termelékenységben a nagyvállalatokhoz képest. 

Ha azt nézzük, hogy egy munkás egy nagyvállalatnál mekkora értéket tud megtermelni, illetve egy kkv-nál, a különbség hármas szorzó a nagyvállalat javára. 

A méretgazdaságosság miatt bizonyos keretek között normális, hogy egy nagyobb cég hatékonyabb és termelékenyebb, de ilyen nagy különbség egészségtelen, nemzetközi összehasonlításban ez túlságosan magas. 

Úgyhogy a kkv-szektor termelékenysége a kulcsa annak, hogy Magyarország sikeresen felzárkózzon az európai átlaghoz. 

A foglalkoztatásban pedig a kkv-szektor súlya óriási, kétmillióan dolgoznak itt, úgyhogy ha a termelékenységet növelni lehetne, az a GDP-ben is látványos hatást érne el. Ha szűkíteni lehetne ezt a háromszoros különbséget, az éveken át tartós GDP-hozzájárulást jelenthetne. Úgyhogy tartalékok vannak a kkv-szektorban.

Ezek szerint ez makrogazdaságilag is egy nagy probléma. A döntéshozóknak milyen lehetőségeik vannak, hogy a szegmenst fejlődésre ösztönözzék?

Úgy gondolom, hogy nem az a helyes szemlélet, hogy minden kkv-t megpróbálunk egy kicsit fejlesztgetni, hanem olyan környezetet kell biztosítani, ahol a piaci verseny érvényesül, és azoknak a kkv-knak, akik jobbak, legyen lehetőségük terjeszkedni, a piacon konszolidációt végrehajtani. Az fogja felvinni az átlagot, hogy a jobbak átveszik az erőforrásokat a kevésbé jóktól. Ez lehet olyan formában is, hogy piaci konszolidáció valósul meg, és felvásárolják a kevésbé hatékonyan működő cégeket, de lehet akár generációváltás hatására is hatékonyságjavulást elérni, ha új menedzsment veszi át az irányítást. Ennek a feltételrendszerét biztosítani kell, hogy minél olajozottabban tudjon működni, ez megoldhatja a problémát.

Tehát fennáll a veszélye, hogy több ezer kkv gyakorlatilag eltűnik a magyar gazdaságból, és ezek a munkahelyek is megszűnnek?

Igen.

Ez egy mostani trend, vagy ez korábban is jelen volt?

Most van ebben egy hullám, mert a most élő kkv-k jelentős része a 90-es években alakult. Akik akkor voltak 30-asok, 40-esek, amikor ezeket a cégeket megalapították, most érik el a nyugdíjkorhatárt, vagy már felette vannak. Ez a generációs hullám most van, ennek oka pedig a rendszerváltás. Úgyhogy ez nem egyenletes dolog, hogy minden évben nagyjából azonos mennyiségű cég kerül eladásra, hanem ez most egy hullámban jelentkezik.

Akkor ez most a szektor robbanásszuerű átalakulását is jelentheti egyben. Ha nem sikerül eladni ezeket a cégeket, akkor ezek a vállalatok megszűnnek, és nem is fognak újraalakulni. Ez egyfajta tisztulási mechanizmusnak is felfogható eszerint?

A rossz hír az, hogy ezek nem rosszul teljesítő cégek. Ez nem azt jelenti, hogy az alulteljesítő cégek tűnnek el egy kreatív pusztítás során, és tisztulási folyamat történik a gazdaságban. Ezek általában jól működő cégek, hiszen, ha a 90-es években alapították, és máig működnek, akkor elég sok mindenen mentek keresztül, jó néhány válságon.

Ezek jó része - ami érdekes lehet potenciálisan felvásárlás szempontjából - folyamatosan stabil nyereséget termelő vállalkozás, tehát itt komoly értékek pusztulhatnak el azzal, ha a generációváltás nem történik meg.


Ugyanakkor, ha egy fiatalabb tulajdonosi csapat kezébe kerül az irányítás, akik világlátottabbak, mint azok, akik a 90-es években alapították ezeket a cégeket, akkor van lehetőség a fejlődésre is.

 Az alapítók jellemzően nem beszélnek nyelveket, a digitalizációban nem járnak élen, aki 5-10 éve a visszavonulását fontolgatja, nyilván nem rakott olyan pluszt a cégbe az elmúlt években, amitől a hatékonysága növekedhetett volna. Tehát van lehetőség a cégek továbbfejlesztésében, ezért a kockázat kétirányú. 

Van egy lefelé mutató kockázat, miszerint ezek a cégek eltűnnek, vagy egy felfelé mutató, amelynek értelmében egy új, motiváltabb tulajdonoscsapat kezében, a mostaninál hatékonyabb formában fognak továbbműködni.